Friss óriásadatbázisok elemzése felfedte: több tucat gén kifejezetten másképp befolyásolja testsúlyt, cukorbetegség-kockázatot, ha anyai vagy apai ágon öröklött, sőt egyesek teljesen ellentétesen viselkednek.
Miért folyik evolúciós csata a méhben?
Az elmélet szerint az apai gének „szeretnék”, ha az utód minél nagyobb lenne – így kap erősebb startot, több esélyt a túlélésre. Az anyai gének viszont óvatosak: meg akarják kímélni az anya energiakészleteit, hogy a jövőben több gyermeket hordhasson ki. Ez az ellentét vezethet ahhoz, hogy egyik szülő génjei a növekedést gyorsítják, míg a másikéi fékezik.
A most feltárt bipoláris variánsok pontosan ezt a játszmát tükrözik. A terhesség alatti túlzott növekedés például későbbi elhízás és inzulinrezisztencia alapja lehet, de ha túl kicsi a magzat, az is kockázatokat hordoz. Az egyensúly tehát kulcsfontosságú.
Milyen betegségeket érinthet?
- 2-es típusú cukorbetegség
- Elhízás, különösen gyermek- és serdülőkorban
- Magzati növekedési zavarok – túl- és alulfejlődés
- Ritka, de súlyos imprinting-betegségek (Prader–Willi, Angelman)
Az egyik újonnan igazolt gén, a KLF14, anyai ágon örökölve magasabb testtömegindexet okozott már csecsemőkorban. Apai ágon ugyanez a hatás nem jelent meg, ami arra utal, hogy a korai elhízás részben az anyai génlenyomaton múlhat.
Mi következik ebből neked?
- A családfa érték: ha genetikai vizsgálatról van szó, ne csak a diagnózist kérd, hanem azt is, honnan örökölted a kockázatos variánst.
- A személyre szabott táplálkozás és edzés egy lépéssel közelebb került. Ha tudjuk, hogy az anyai géned lassítja az inzulinválaszt, időben lehet fogni a diétát.
- A terhesgondozásban a jövőben megjelenhetnek olyan tesztek, amelyek már magzati korban jelzik: melyik szülő génje dominál, és mire kell figyelni a fejlődés során.
A kutatók most az USA-ból, Ázsiából és Afrikából származó biobankokat is bevonják, hogy kiderüljön, kultúrától és etnikumtól függetlenül mennyire univerzális ez a genetikai hullámvasút. Addig is érdemes észben tartani: génjeid története nem pusztán arról szól, mit örököltél – hanem arról is, kitől.
Forradalmi áttörés: lítiumkúra visszafordította az egérmemória hanyatlását – közeledik az Alzheimer elleni csodaszer?
Egy friss Nature-tanulmány szerint az agy lítiumszintjének feltöltése nemcsak megelőzheti, de akár vissza is fordíthatja az Alzheimer-kórhoz köthető memóriavesztést – legalábbis egerekben.
Miért fontos a lítium az agynak?
Az 1800-as években csodaszerként árulták, később a bipoláris zavar arany standardja lett, de most kiderült, hogy az agy eleve tartalmaz nyomelemnyi lítiumot.
A kutatók azt figyelték meg, hogy amint ez a természetes készlet apad, megjelennek az Alzheimer jellegzetes kóros fehérjéi: az amiloid-plakkok és a tau-gubancok. Mintha a lítium őrszemként védene: ha eltűnik, elszabadul a káosz.
A tanulmány szerint az alacsony agyi lítiumszint azokban az agyterületekben jelentkezik először, ahol a memória működése zajlik.
Az egérkísérlet, ami mindent megváltoztatott
A Harvard Medical School csapata lítiumhiányos egéreket hozott létre. Ezek az állatok gyorsan elvesztették térbeli tájékozódó képességüket, miközben az agyukban robbanásszerűen szaporodtak a plakkok.
Amikor viszont lítiumorotátot – egy olyan formát, amelyet nem köt meg az amiloid – kaptak, néhány hét alatt kitisztultak a lerakódások, a tau-gubancok szétestek, és az állatok újra hibátlanul teljesítették a labirintus-teszteket. Mintha éveket fiatalodtak volna.
Miért jobb az orotát, mint a karbonát?
Az orotátnak kisebb az ionos töltése, ezért könnyebben jut át a vér-agygáton, és kevésbé tapad a káros fehérjékhez.
Ez azt jelenti, hogy kisebb dózis is elég a hatáshoz, így elkerülhető a klasszikus lítiumterápia egyik réme, a pajzsmirigy és a vese túlterhelése.
Az egereknél alkalmazott mennyiség emberre vetítve nagyjából egy magnéziumtablettáéval egyezne meg – ez rendkívül biztató.
Mikor indulhatnak a humán vizsgálatok?
A kutatócsoport már tervezi az első fázisú, kis létszámú biztonsági tesztet enyhe kognitív zavarban szenvedő önkéntesekkel.
Ha a hatékonyság embereknél is igazolódik, a lítiumorotát lehet az első olyan szer, amely nem csak lassítja, hanem akár részben vissza is fordítja az Alzheimer menetét.
Mit tehetsz addig?
Semmiképp se kezdj öngyógyításba: a lítiumnak még mikro-dózisban is lehetnek mellékhatásai, és az étrend-kiegészítők minősége változó.
Viszont sokat tehetsz az agyad egészségéért:
- Aludj eleget
- Mozogj rendszeresen
- Építs be gyulladáscsökkentő ételeket a napi menüdbe
Amíg a kutatók dolgoznak, ezekkel a lépésekkel lassíthatod a kognitív hanyatlást, és felkészítheted az agyadat a jövő gyógyszereire.
